Amerikai klasszikusok – 8.rész

22 ápr, 2012

Az ötvennyolcas recesszió természetesen érzékenyen érintette Detroit-ot is. A felemelkedéshez újabb kiváló ötletek és kitűnő gépszekerek kellettek, így a Chrysler nem gondolkodott túl sokáig, inkább az ötvenkilences piacra be is dobta a Dodge húzóautóját, a Custom Royal Lancer-t.

Ezen a kocsin a Chrysler több cicomát, krómot, tarkaságot alkalmazott, mint előtte bármikor. No és ahogy futott az úton, az maga volt a csoda. Négyféle motor közül lehetett választani, volt 3800 ccm-es, 5300-as, 5900-as és végül a rendkívüli 6300-as D-500, Carter iker-négytorkú karburátorral – iszonyatos 345 lóerővel. Ezek a V8-asok megbízható és strapabíró szerkezetek voltak, a Chrysler mindig törekedett a jóra. Ez a Dodge megkapta a Torsion-Aire felfüggesztést, ami kiegészülve a motor teljesítményével, biztosította a “vízszintes repülést”.

S hogy milyen szöveggel adtak el kocsikat ebben az időben? Lássuk csak: “Az Ön finomabb dolgok iránti ízlésének tükörképe”… Most már talán mosolygunk ezen, de a Chrysler komolyan gondolta, mi több, komolyan vették a vásárlók is az efféle kedveskedéseket és hiúság-tápokat. Hajlandóak voltak vastag pénztárcával érkezni a szalonokba – s ha már ott voltak, a lehető legtöbbet akarták a pénzükért. A Chrysler-nél tudták ezt és sok-sok extrával halmozták el többek között az ’58-as Custom Royal Lancer-t is.

A kocsi fecskefarka a legszebbek közül való, kényelme pedig egyenesen főúri volt. Nemhiába, ez volt a Dodge csúcsmodellje.

Az extrák? Nos – elektromos ablakok, ülések, cigarettagyújtók, légkondicionálás, autórádió, elektromos iker-antenna, változtatható sebességű ablaktörlő, párnázott műszerfal, automata váltó, automata fényváltó, Solex-színezésű szélvédők. Kimaradt volna valami? Majd’ elfelejtettem: a sebességmérő és a műszercsoport a sebesség változásával együtt fényeinek színét is változtatta…

Erre 2012-ben is csak annyit mondhatunk – ez nem semmi!

Papp Olivér

About the author

Related Posts

Leave a reply

Clean
Last scanned on:
2013-04-17 09:53:23