Az egyetlen magyar falu, ami még a Gömör nevet viseli

21 ápr, 2012

Gömörszőlős egy régi magyarországi település. Eredeti neve Poszoba – a keleméri völgyfőn 1232- től jegyzik hivatalosan. A honfoglalás után, mint királyi birtok, a gömöri várispánsághoz tartozott. A Gömörszőlős nevet 1906 – ban kapta, valószínűleg a falut körülölelő szőlőültetvényeiről. Napjainkban a település felé haladva, már nem látunk szőlőtőkéket, viszont a helység jelzőtábla egy eldugott kicsinyke, de csodálatosan szép falu felé mutatja az utat. Az első világháborút követően a település határának nagy része Szlovákiához került, így nemcsak a falu, de a térség is, jelentős erdőbirtokokat veszített el. Magyarország egyetlen olyan máig lakott települése, amely napjainkban is őrzi a történelmi Gömör Vármegye nevét.

Fotó: Tamás István Amerikai – Magyar Hírújság

A munkalehetőségek miatt az emberek nagy része elköltözött, elvándorolt a jobb megélhetés reményében. Innentől kezdve folyamatosan csökkent a falu lélekszáma, a 20. századi 400 főről napjainkban, mindössze 86 főt számlál. É. Kovács Judit polgármester asszony elmondása szerint, a lakosság földműves közösség volt, de napjainkban már a mezőgazdaság és az állattartás csupán kiegészítő jövedelemforrás. Az egykori TSZ –t, itt nem tudták megvalósítani. A kezdeti közös gazdálkodás tiszavirág életű volt, majd hamarosan meg is szűnt. A lakosság a saját, önálló állattartásra és földművelésre törekedtek.
Gömörszőlős sokat köszönhet a patriota É. Kovács Lászlónak és családjának. A család nevéhez köthető az Öko – falu elnevezés is. Itt került kialakításra a miskolci Ökológiai Intézet irányításával az az Oktatási Központ, amely a környezetvédelem, természetvédelem, biogazdálkodás, népi kézművesség hagyományait őrzi. A festői környezetben található településen többek között gyapjúfeldolgozó műhelyt is létesített.                                                                                   

Fotó: Tamás István Amerikai-Magyar Hírújság

A település polgármestere É. Kovács Judit, aki művésztanárként is szívén viseli a kis falu sorsát. Nem titkolt tervei közt szerepel az élhető falu kialakítása, fejlesztése. Mivel az adottságok nem teszik lehetővé az ipari park kialakítását, a mezőgazdaságban, az agrár – falusi turizmus létrehozásában lát nagy lehetőségeket. A település első emberének a megszűnt népi mesterségek, feledésbe merült népi hagyományok felelevenítése a célja.

                                                                            Fotó: Tamás István Amerikai – Magyar Hírújság
Gömörszőlős kis lélekszáma ellenére a térség kulturális életében jelentős szerepet tölt be. Jól működik a Tompa Mihály nevét viselő hagyományápoló egyesület, melynek tagjai a faluban több néprajzi és képzőművészeti gyűjteményt hoztak létre. Országosan és a határon túl is híres a kazettás famennyezetű temploma, melyet 1824 -ben építettek. A néprajzi gyűjtemény és a szabadtéri gyűjtemény, valamint a Kis Galéria is szeretettel fogad minden kedves érdeklődőt. A turisták szállása szépen helyreállított régi házakban biztosított a településen. A nyugodt és festői környezet, kellemes kikapcsolódást biztosít a pihenni vágyó vendégeknek, túrázóknak. A Gömörszőlősön működő ”Az Életért Műhely” Kulturális és Értékőrző Közhasznú Alapítvány elősegíti a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségét, nevelő-oktató tevékenységet folytat, és megőrzi kulturális örökségei

Fotó: Tamás István Amerikai-Magyar Hírújság

Az idelátogatóknak érdemes még megtekinteni az 1824-ben épült fakazettás, famennyezetű református templomot, de a Helytörténeti Gyűjtemény és a Szabadtéri Múzeum értékes színfoltja a falu arculatának. Az intézmények tulajdonosa a Tompa Mihály Emlékbizottság, fenntartója, a helyi önkormányzat.

Tamás István

About the author

Related Posts

Leave a reply

Clean
Last scanned on:
2013-04-17 09:53:23