Húsz éven belül a Marsra menne a NASA

20 ápr, 2012

Véget ért az űrsikló-korszak, ez azonban nem jelenti azt, hogy az Egyesült Államok lemondott űrbéli álmairól – nyilatkozta Charles Bolden a NASA első embere.

Az űrügynökség vezetője az országos űrkutatási találkozón vázolta fel a NASA jövőjét: lehet, hogy az űrsiklók immár a múzeumokban pihennek, ez azonban nem valaminek a vége, hanem valami új, nagyszerű dolognak a kezdete. „Hiszek benne, hogy most jön a java. A legszebb álmaink még csak most kezdenek valóra válni” – magyarázta.

A NASA feladata, hogy „tudományos tényt csináljon a tudományos fantasztikumból”, és máris dolgozik a következő ilyen feladaton: a Mars meghódításán. „Magabiztosan jelenthetem ki, hogy messzebbre célzunk, mint a Hold: húsz éven belül embert fogunk juttatni a vörös bolygóra” – jelentette ki. Addig is az oroszok segítségével továbbra is lesz amerikai űrhajós a Nemzetközi Űrállomáson.

Oroszország két szonda Marsra juttatásához is hozzájárul, főként hordozórakétáik révén. Az első szonda indítását 2016-ra, a másodikét két évvel későbbre tervezték.
Az új korszaknak köszönhetően nem kell sokáig a korábbi nagy riválisra hagyatkozni: április 30-án útra kel a SpaceX első hajója, amely a Nemzetközi Űrállomást célozza majd meg.

A SpaceX és az Orbital Sciences is több milliárd dollár értékű szerződést kötött az amerikai űrkutatási hivatallal, hogy a nyugdíjazott űrsiklók helyett ők szállítsanak utánpótlást a Nemzetközi Űrállomásra. Idén sor kerülhet az első dokkolásra. A robotpilótára állított űrrepülő egyelőre nem szállít embert, tíz éven belül azonban minden bizonnyal erre is képes lesz Richard Branson cége.

Az amerikai űrkutatás most nagyban függ az oroszoktól, mert az űrsiklóitól megfosztott Nasa kénytelen Szojuzokat használni. Ezért nagyon fontos, hogy a SpaceX és az Orbital sikerrel járjon. Ugyanakkor a magáncégek űripari megjelenésének is megvannak a maga kockázatai, hiszen idegeneket kell a Nasa űreszközei közelébe engedni.

A Nasa persze megvétózhatja a cégek fellövési terveit, ha úgy látja, a rakéták nem alkalmasak a feladat elvégzésére, és az űrhivatalé a végső döntés minden olyan kérdésben, ami az ISS-t érinti. Mindenki abban bízik, hogy nem lesz szükség beavatkozásra, és az üzleti hatékonyságra törekvő magáncégek segítenek leszorítani az űrutazás költségeit.

Bolden szerint nem kell félteni az amerikai űrkutatást: „Hiszem, hogy a NASA továbbra is képes lesz formálni az emberiség jövőjét” – magyarázta.

Papp Gabriella