Színészkönyvtár arcképcsarnok – Alpár Gitta

19 ápr, 2012

Alpár Gitta, Klopfer Regina színésznő,énekesnő

Született:
1903. február 5. Budapest, Magyarország
Elhunyt:
1991. február 17. Los Angeles, California, USA.

Életrajza:

Adatok:

1903. – megszületik Klopfer Reginaként
1919. Zeneakadémia – Hilgermann Laura tanítványa
1924. január – Sándor Erzsi helyett beugrik, elénekli Lakmé szerepét
1924. január 27. Gilda-ként debütál
1925-27. a Müncheni Opera tagja
1927-33. a berlini Staatsoper tagja,
1933. – Bécsbe költözik.
1936- feleségül megy egy svéd gyároshoz, és Los Angelesbe költözik
1941 – René Clair felkérésére eljátsza utolsó szerepét: The Flame of New Orleans
1941-től haláláig a színpadtól visszavonultan él, Palm Springs-i otthonában.
1987 – Berlin, életműdíjat kap, a Golden Band kitüntetéstben részesül.

Részletesebb életút:

Egy pálya elindul

Édesapja Klopfer Ignác, a Dohány utcai zsinagóga kántora. Első zeneórákat édesatyjától veszi, s iskoláit is zenei területen folytatja.A Zeneakadémián Hilgermann Laura, a világhírű kamara-énekesnő tanítványa. Egy véletlennek köszönhetően, már igen korán az akadémiai végzése után, az Operaházban énekel. 1924. januárjában, az akkori igazgatónak, Radnai Miklósnak konfliktusa támad a szopránsztárral, így Sándor Erzsi helyett, Ő ugrik be a szerepébe, s elénekli Thomas:”Hamlet”-jének Lakmé-szereplét, ami után szerződtetik. Kezdő énekesként, remek szerepekhez jut, már az indulásnál, 1924. január 27-én nagy sikert arat, Rigoletto Gildájaként, majd Rosinaként is. Előadásra szerződik a Király Színházhoz, ahol énekli a Három a kislány Médi-szerepét.

A külföld varázsa

1925-27 között, a müncheni, míg 1927-33 a berlini Staatsoper tagja, ahová Eric Kleiber karmester, az opera igazgatója, hívja egy pesti találkozásuk alakalmával. 1933-ban Bécsbe költözik, és ott él. Közben szerepeket vállal, magyar színpadon, és filmekben is.
Első férjétől, Stangl Kornéltól elválik. Második férje, a kor neves német férfiénekes sztárja Gustav Fröhlich. Férje sztáralürjeit magánéletében nehezen tolerálja, s egy balul sikerült fogadás kapcsán, amikor is férje cserbenhagyja, összecsomagol, és némi protekcióval, ugyan de hazaérkezik. Maga a fogadás előrevetíti a jövőt. Történt ugyanis, hogy egy Goebbels-fogadás során, ahol ő férjével, s néhány korabeli német filmsztárral, Willy Fritschel és Hans Albersszel társalog, eljátszák a nemzeti szocialisták himnikus dalát, a Horst Wesselt. Mindenki felpattan a helyéről, és karlendítéssel énekel, kivéve Alpár Gittát. Tettéért Göbbels magához hívatja, s nemtetszésének ad hangot, s következményeket helyez kilátásba, mind a művésznővel, mind pedig a Fritsch-el szemben. Alpár Gitta férjét kérdőre vonja, aki nem áll ki mellette, majd a vita során kiderül, hogy Willynek fontosabb a karrierje. Alpár Gitta azonnal csomagol, s Vilmos trónörökös közbenjárásával, másnap elhagyja németországot, s vele együtt férjét. Áldott állapotban van, Budapesten megszüli gyermekét, s szüleinél él.

Újra itthon

Fellépést vállal a szülés után nem soká, a Fővárosi Operettszínházban énekel, a Góth Sándor rendezte a Dubarryban. Ez az előadás méltón demonstrálja, az ellenkezni merészelő, bátor magyar művésztársadalmat. Ugyanis a Hitleri kultúrpolitika betiltja a darabot Németországszerte, s Alpár Gitta budapesti fellépése felér egy csendes ellenállással. Alpár Gitta már korábban, 1931-ben énekli a Dubarryt, a berlini Admiral Palast színpadán, szinte fél európa ebben a szerepében ismeri meg, amint a kis Marie Jeanne Vaubernier-t, alakítja hitelesen és lenyűgöző énektudással. A Dubarry kétségtelenül Alpár Gitta nagy egyéni sikerei egyike. A budapesti előadás valóságos extázisba hozza a közönséget. Heteken át teltházas a produkció. Mire gyermeke hat hónapos lett, ő már Bécsben játszik. Fellép Skandináviában, majd Dél-Amerikában.

Alpár Gitta az USA-ban

1936-ban, Amerikába távozik, feleségül megy egy svéd gyároshoz, Californiába, Holywoodba költözik. Férjének tett fogadalmához hűen, visszavonul a színpadtól, bár csábító ajánlatot kap, aminek nem tud ellenállni, még utoljára a kamerák elé áll. René Clair, Marlene Dietrich mellett egy másik női főszerepet szán Alpár Gittának. A “The Flame of New Orleans” (New Orleans angyalai) című filmben, amelyet végül is elvállal, és az énekesnő szerepben óriási sikert arat. A forgatás után visszavonul, színpadi és filmszerepet többet nem vállal.
1987-ben Berlinbe hívják, ahol életművéért, a Golden Band kitüntetést kapja. 1991.-ben, 88. születésnapján, Los Angelesben, Palm Springs-i otthonában hunyt el.

Takács István
www.szineszkonyvtar.hu

Forrás lista:
Bárdi Ödön: Thália mosolya – Bibliotheca Kiadó, Bp., 1957. / 100. old.
Rátonyi Róbert: Operett I.-II. Zeneműkiadó, Bp., 1984.
Hont-Staud: Színházi Kislexikon – Gondolat Kiadó Bp., 1969.
Magyar Színházművészeti lexikon – Akadémiai Kiadó, Bp., 1994.