Színészkönyvtár arcképcsarnok – Pál György

14 ápr, 2012

Pál György, George Pal szül.: Marincsák György
Filmrendező, producer, tervező, a bábfilmek úttörője,
hétszeres Oscar-díj-jelölt, 1 Oscar-díjas

Született:
1901. február 1. Cegléd, Magyarország
Elhunyt:
1980. május 2. Los Angeles (Beverly Hills), California, USA (szívrohamban)

Felesége:

Grandjean Zsóka / Elisabeth Josepha Grandjean (1928-1980)
- született Budapest, 1909. 07. 18. – USA, California, 2002. 04. 06.

Gyermekei:

David Pal, 1937 -
Peter Pal, 1941 -

Adatok:

1924-1928 – budapesti Műegyetem építész-hallgatója
1928 – Berlinben az UFA-nál kap szerződést
1928-1933 – az UFA vezető trükkfilmrajzolója
1933-1939 – Hollandiában él, színes bábfilmeket forgat
1939 – áttelepül az USA-ba,
1939-1941 – New Yorkban bábfilmeket készít a Paramounth részére
1941-1947 – Los Angelesben stúdiót alapít, és több mint 40 bábfilmet forgat
1942-1948 – 7 éven keresztül, minden évben jelölnek Oscar díjra bábfilmet tőle (!)
1943 – Oscar-díj- Tulips Shall Grow című bábfilmjéért (1942).
1949-től, mint producer egész-estés “fantasy” filmeket kezd forgatni, speciális technikákat alkalmazva
1953 – Világok Háborúja, után Végállomás a Hold, Az időgép, A Grimm testvérek csodálatos
világa, Hüvelyk Matyi… stb.
1980. – a “The Voyage of Berg” című film forgatása közben szívroham végez vele, a film befejezetlen maradt.

 

Hollywood évkönyveiben Pál Györgyről mindig olyan titánként, briliáns látnokként fognak megemlékezni, mint aki alapvető módon formálta át a mozgókép művészetét. Pál György animátorként a stop-action animáció úttörőjének tekinthető, aki nemcsak Walt Disney és Walter Lantz pályatársa, de barátja is volt. Kezdetben az UFA animátora, majd vezető trükkfilmrajzolója Berlinben. Hollandiába már a fasizmus előretörése miatt emigrál, ahol megkezdi egyedülálló bábfilmjeinek gyártását, saját filmvállalkozásában. 1939-től az USA-ban él. 1941-1947 között 40 bábfilmet forgat Los Angelesben, saját stúdiójában, és 7 éven keresztül, minden évben jelölnek tőle egy-egy bábfilmet Oscar díjra. 1949-től játékfilmek producereként és rendezőjeként olyan klasszikusokat vitt vászonra, mint H. G. Wells Világok háborúja és Az időgép című műveit. Pál filmes és szellemi hagyatéka George Lucas, Steven Spielberg és Gene Roddenberry munkáiban követhető nyomon. Élete során személyesen 7 Oscar-jelöléssel és egy Oscar-díjjal dicsekedhet, viszont produkciói, ahol rendezőként vagy producerként van jelen, 7 Oscar-díjat hoznak el, és további 5 Oscar-jelölést abszolválnak különféle kategóriákban, más egyéb filmes kitüntetésekről nem is beszélve. Összességében elmondható tehát, hogy 19 Oscar-díj jelöléshez, és 8 Oscar-díjhoz van köze.
A hazai közönség előtt kevéssé ismert Pál munkássága, éveken keresztül nem vagy csak alig lehetett róla hallani. Kicsit úgy tűnt, mintha a haza elfeledte volna nagyszerű fiát. Magyarországon munkásságáról nem készült részletesebb összefoglaló, de ismertető sem sok, míg Los Angeles-ben a hírességek utcájában – mint Oscar díjas – csillag őrzi nevét örök időkre, az őt megillető helyen, a világhírességek között.

 

 

Gyermekkor – család

A szintén György névre hallgató édesapja és Mária nevű édesanyja gyermekeként születik meg Cegléden, egy magyar színházi családba. Nagyszülei egykor a Nemzeti Színház tagjai, szülei egy darabig vándorszínházi előadóművészek. Mivel a szülei sokat vannak úton, a nagyszülőknél nevelkedik Budapesten.
Színházi levegőt szív magába gyerekkorától fogva. Ugyanakkor nagyon is jól rajzol, de érdeklik a technikai újdonságok. Mondják, gyerekkorában gyakran szerel, ragaszt, afféle kis ezermester, de a színház iránt nem mutat különösebb érdeklődést, a konstrukciók és szerkezetek izgatják, s így körvonalazódik benne egyre inkább, hogy építészetet tanuljon a Budapesti Iparművészeti Akadémián. Szülei vidéket járják, nem túl sok anyagi sikerrel járva, Gyurit jószerével a nagyszülők nevelik csekélyke jövedelmükből, ugyanakkor nehéz idők járnak, és hogy tanulmányait elvégezhesse, mindenféle alkalmi munkát elvállal. Az utcájukban lévő orvosképző intézetben a diákok anatómiát tanulnak, és Pál György rájön, hogy egyszerűen csak egy fehér köpenyt felvéve bejuthat az anatómiaórákra. Ő maga így meséli: “Az orvosoknak meg kellett tanulniuk, hogy hogyan kell – akármilyen rosszul is – izmokat és csontokat rajzolni, hogy minél jobban megismerjék őket. Én igen jól rajzoltam, így hát sokszorosítottam a rajzaimat, és eladtam a hallgatóknak. Valahogy pénzt kellett keresnem. Azt hiszem, az egyik professzor gyanút fogott, mert sok diák hasonló rajzokat adott be, de nem szólt.”

Egy sikeres pálya elindul

A Budapesti Iparművészeti Akadémiának építész hallgatójaként – az akkor szokásos gyakorlatnak megfelelően a leendő tanulóknak egy évig építkezéseken, vagy ácsként kell dolgozniuk, vagy pedig kőművesként, tanulmányuk megkezdése előtt – ő az ács szakmát választva dolgozik keményen. De nem egy évig – amennyi szükséges lenne -, hanem ezt megtoldja még egy esztendővel, és szakképesítést is szerez ebből a szakmából, annyira megtetszik neki ez a munka. “Később – mondja – rengeteget segített a puppetoonoknál az, hogy fával dolgoztam. Azt hiszem, e nélkül a tapasztalat nélkül soha nem találtam volna fel a puppetoon rendszert.”
Figyelme hamar a film és az animáció felé fordul, talán ennek is köszönhető, hogy akadémiai végzése után rögtön a Hunnia Filmstúdiónál helyezkedik el. Érdeklődése az animáció iránt már több, mint puszta vonzódás. Kiutazik Németországba, ahol végül is az UFA-nál kap szerződést, még 1928-ban. Kreativitására hamar felfigyelnek Berlinben – és az amerikai, Walt Disney-féle Miki egér hamarosan konkurenciára lel az európai Habakukban, az egyik első jellegzetes Pál György-rajzfilm figurájának személyében. Habakuk rövidesen sorozatban hagyja el a berlini rajzfilmstúdió asztalát, és sikerének köszönhetően hamarosan Pál György a Chef-Trickzeichner de UFA, vagyis az UFA vezető trükkfilmrajzolója megtisztelő rangját töltheti be. Habakuk egyébként egy rajzfilm-medve, amelyet rövidesen más jellegzetes Pál György-, vagy ahogy akkoriban ismerik ott, Georg Paul-figura, mint például a “Kolléga”, vagy az emberien kedves részeg mozdony, vagy a szintén esendő emberi tulajdonságokkal felruházott, szárnyaival csapkodó repülőgép rajza hagyja el a tervezőasztalt. A Habakuk-, majd pedig a Kolléga-sorozatból hetente hagyja el a stúdiót egy-egy új rövidfilm. A sikersorozat újabbnál újabb figuráinak és Georg Paul többi sziporkáinak egyedül Hitler hatalomra kerülése szab gátat.

 

A hollandiai emigráció évei

1933-ban elhagyja Berlint, és ideiglenesen Prágában telepedik le, majd Hollandiába utazik. Egy esztendőn keresztül zajló vándorlási folyamatának végén Endhovenben köt ki, a filmgyárban. A Philips-Radio cég számára készít reklámfilmet. “Ennek a reklámfilmnek munkálatai közben jöttem rá arra a gondolatra, hogy ha a rajzfigurákat babákkal helyettesíteném, sokkal plasztikusabb képet kapnék. A gondolatot csakhamar kiviteleztem. Endhovenben kezdtem meg kísérleteimet, és néhány hónapi munka után elkészültem első babafilmemmel. Aztán három év alatt 15 babafilmet (bábfilmet) csináltam, köztük a két díjnyertes filmemet. Minthogy egy film néha öt-nyolcezer mozdulatból áll, a babafilm előállítása hallatlanul drága, mert minden mozdulathoz külön babát használunk. Így egy-egy filmhez néha tízezer babát csináltattunk. Egy színes babafilm költsége így 85 – 95 000 pengő. Ennyiből, azt hiszem, egy teljes magyar filmet el lehet készíteni. Főleg Angliában és Amerikában játsszák nagy sikerrel a babafilmjeimet, bár “Ali baba és a negyven rabló” című kisfilmemet itthon is bemutatták.” Egyébként itt Hollandiában, Endhovenben Pál 1933-ban még megalapítja a Pál-Studiót, amelynek eleinte tíz (1935-ig), később már huszonöt munkatársa készíti a filmeket, az első 3 év alatt összesen 15 színes bábfilmet.
1936-ban a berlini Trükk-film Fesztivál első, valamint a második helyezését hozzák el “Varázsatlasz” és Éterhajó” című bábfilmjei, a rangos nemzetközi megmérettetésen. Francia és angol cégeken kívül számos más ország filmforgalmazói kötnek megállapodást a nyertes filmekre. A Pál-Stúdió üzleti vállalkozásában a magyar dr. Szalitnay Sándor muzsikus, néhány nagy sikerű operett és film komponistája, és Uray Dezső szövegíró is részt vállal. Eleinte az ő szövegkönyveik és zenéik biztosítják a filmek sikerét. Később már, 1936-ban, Joe Hajós és Debray Sommers, a kitűnő brit zenész készíti a kísérőzenét hollandiai kisfilmjeiben. A bábfilmek egy része a Holland Philips cég megbízásából készül, és az akkor hallatlan újdonságnak számító színes bábfilmek adta népszerűség meghatározó része a cég akkori, mozikban vetített reklámkampányának. Pál viszont ezzel az üzleti lépéssel alapozza meg a stúdiójában folyó kísérleti filmjeinek finanszírozását.

Puppetoon – Pál György originális találmánya

A bábfilmek készítései során egyszer ráébred, hogy a sok-sok fafaragást és felületi megmunkálást kiváltandó, mobilisan mozgatható figurákat alkot, csukló rendszerrel, vagy egy speciális ötvözetű drótváz-szerkezetet használ, egymással felcserélhető elemekkel él, máskor pedig összetett mozgatásra képes mechanikai fémváz-szerkezetet épít, amelyekkel egy csapásra forradalmasítja a műfajt, és új irányt szab a bábfilmkészítés fejlődésében. Az un. “stop-motion” animációra megalkotja a “poppetoon” szót. A mozaikszó egyébként puppet+cartoon angol szavak összeolvasztásából születik meg. A háromdimenziós rajz szerepét kiváltó bábfilm gondolata egyébként régóta foglalkoztatja egyébiránt magát Walter Disneyt is, és kicsit bosszantja, hogy Pál György akkori díjnyertes poppetoon-filmjeivel már jóval előrébb jár nála. Később, Amerikában azonban jó barátságba kerülnek egymással.

 

Pál Amerikában

Amikor a második világháború konkrét valósággá válik, és a szomszédos hitleri Németország Hollandiával szembeni nyílt lépései körvonalazódni látszanak, amerikai vízumért folyamodik, és még 1939-ben családjával New Yorkba érkezik. Eleinte a Columbia Egyetemen vendég előadóként működik. Ám hamarosan folytatja Európában megkezdett kísérleteit, és egy kis stúdiót nyit, eleinte New Yorkban, ahol a Paramount számára poppetoonokat kezd készíteni, majd Paramounthoz szerződik, és a napfényes filmfővárosba, Hollywoodba költözik. 1941-47 között: több mint 40 puppetoont készít, és menet közben saját stúdiót alapít itt, Kaliforniában. Stúdiójában dolgozik többek között Willis O’Brien, a speciális film-effektek egyik úttörője, a King Kong-, és Frankenstein-filmek Oscar-díjas kreátora, Ray Harryhausen, a fantasztikus filmek másik nagy egyénisége, aki például O’Briennel a King Kong-filmek munkálatain dolgozik, de egyebek közt nevéhez fűződik a Szinbád utazásainak lenyűgöző megjelenítése is. Ott találjuk még Wah Chang-ot is,, aki egyebek közt a Star Trek-sorozat Oscar-díjas designere és Gene Warren, a vizuális effektek és animációk későbbi nagy egyénisége is. A Paramountnál animációs tapasztalatainak felhasználásával gyönyörű musical rövidfilm-sorozatot készít. Pál György puppetoonjaival a háromdimenziós animáció létrehozásához olyan finoman kidolgozott fabábokat és “stop-motion” fotókat alkalmaz, melyeket korábban még senki nem látott. A bábok Strauss keringőjének hangjaira kecsesen pörögnek, suhannak. A puppetoonok Pálnak 1943-ban Oscar-díjat hoznak – pályafutása során az elsőt (Tulips Shall Grow – 1942).

Hogyan is készülnek ezek a bábfilmek?

Pál György puppetoonjai átlagosan nyolc perc hosszúak, amelyekhez közel 30 000 képkockára van szükség, és több mint 9 000, egyenként kézzel faragott fafigurára minden egyes kockánál. Készítésük hasonlatos a kétdimenziós, rajzolt filmekéhez. Pál – filmes tapasztalatai miatt – gyakran vagy a történettel, vagy a dialógusokkal járul hozzá a szcenáriumírók munkájához. A gyártás során képről képre felvázolják a történetet egy storyboard-on, és aztán döntenek a díszlettervekről és a zenéről. Pál állítja elő minden jelenetnél a főbb figurák színes rajzait és ezek mozdulatait is úgy, hogy az animáció első, középső és utolsó rajzát készíti el. A fázisrajzolóként alkalmazott művészek rajzolják meg a figurák mozgását ezen pontok között. A rajzokat ezután lefényképezik, hogy így ellenőrizzék a mozgások illeszkedését. Bizonyos értelemben minden puppetoonhoz először egy nyers vázlatként elkészített kétdimenziós rajzfilmet forgatnak. Azután, amíg a díszleteket és a kellékeket miniatűr formában megépítik, addig elkészülnek az aprólékos megfaragott figurák és azok ezernyi változatai. Mindehhez a gyártóknak rövid hetek állnak mindössze rendelkezésre. Minimum huszonnégy, vagy kevéssel több, egymástól kissé különböző arckifejezést kell egy fából készült arc animációja során elkészíteni, a film minden egyes másodpercnyi mozdulatához. Bizonyos esetekben az arckifejezések eléggé általánosak ahhoz, hogy meg lehessen ismételni a mozdulatot, de a párbeszédek vagy operaáriák csak néhány rövidítést tesznek lehetővé. Pál György bábjainak a teste is fából készül, melyre aztán ruhát, jelmezt adnak. A végtagokat többszálas és speciális ötvözetű drótból készítik, melyeket sokszor és bármilyen pozícióba lehet hajlítani. A függőleges megtámasztáshoz olyan fémpeckeket helyeznek a figurák talpába, amelyek a díszlet alapjába fúrt lyukakba illeszkednek.
Végül az előre rögzített hangfelvételhez igazodó, ún. expozíciós lista (vetítési terv) alapján fényképezik az egyes képkockákat. Végezetül vágással, szinkronizálással és más utómunkálatokkal fejezik be a filmet. Pál György fénykorában, amikor teljes erőbedobással tud dolgozni, minden negyvenötödik nap elkészít egy komplett puppetoon-filmet. Mai áron számolva egy-egy 8 perces rövidfilmjének költségei több millió dollárt jelentenének, míg ugyanez a negyvenes években csupán néhány tízezer dollárba került.

 

A filmtrükkök csodálatos birodalma

1949-ben forgatja első egész estés filmjét, a “The Great Rupert”-et, melyben puppetoon technikát alkalmaz, és az élő játékot különleges fotó- és hangeffektusokkal kombinálja, akár csak számos későbbi filmjeiben, mint amilyen “Az időgép”, vagy a “Végállomás a Hold”-ban.
Pál György és munkatársai (a Galaxy Films-nél és a Paramountnál, az ún. “karfiolfülűek bandája”) olyan időkben dolgoznak filmtrükk-csodákon, mikor még nincsenek segítségükre számítógépek és olyan előzmények sem, amiket továbbvihetnének. A marslakók hadfelszerelését, az időutazást és az űrkilövő állomásokat a “semmiből” tervezik. Nagy az ilyesfajta vállalkozások kockázata, amihez igazán zseniális képzelőerőre, eltökéltségre és bátorságra van szükség.
Egyébként a filmekben először alkalmazott, ún. “Replacement Figure Puppet” (a cserélhető alkatrészű figurák) teljesen Pál találmánya, és a már bábfilmjeiben is használt “stop-motion” animáció ilyen vagy olyan formában, de szinte valamennyi filmjében alkalmazott technika marad, így megjelenik a később forgatott “Végállomás a Hold”-ban, vagy “Az időgép”-ben, a “Dr Lao 7 arcá”-ban, éppúgy, mint a “Grimm testvérek csodálatos világá”-ban is. Ezzel a technikával kezdődik minden a látvány-effektek filmes világában, és ugyanez az alapvető eljárás az összes mai számítógépes CGI építőköve (Computer-generated imagery) a “Jurassic Park”-tól a “Toy story”-ig. Pál György bábjai egyébként Disneyland építésére is hatással bírnak, olyan bemutatók, mint az “It’s a small world” és mások esetében. Ward Kimball – a “Jiminy Crickett” alkotója és a legendás “kilenc öregember” egyike – elmondása szerint Disney animátorai hosszan tanulmányozták a munkálatok megkezdése előtt Pál puppetoonjait. Walter személy szerint azért is volt annyira elkápráztatva ezektől a báboktól, mert amíg korábban ő is igyekezett létrehozni animációjában a háromdimenziós megjelenítést, addigra már az orra előtt Pál György zseniálisan művelte is mindezt.

A tudományos fantasztikum elsőgenerációs filmjei

Az ötvenes években Pál György producerként a játékfilmek felé fordul, csakúgy, mint barátja, Walt Disney. Ebben az évtizedben éri el munkássága a teljes kiforrottságot. Első filmje, a “Végállomás a Hold” egyfajta futurisztikus dokumentumfilm, mely annak krónikája, ahogy az ember felfedezi a Föld legközelebbi szomszédját. Ahogy a veterán rendező, Robert Wise egy dokumentumfilmben megjegyezi: “a Végállomás a Hold a filmtörténet fontos fordulópontja volt.” A “Végállomás a Hold”-ban Pál György olyan csapatot ihlet meg üzletemberek köreiből, és lelkesít tudósok egy csoportjából – nem egy kormányhivatal révén -, akik nem is olyan sokára felküldik az űrbe, majd a Holdra az első űrhajót, és tegyük hozzá – nem csak Amerikában. 1950-ben a “Rupert” című filmét forgatja, majd 1951-ben mutatják be az “Amikor a világok ütköznek” című filmjében, az emberiséget egy – afféle, azóta már sokszor látott – végső próbatétel helyzetében mutatja be. A filmbeli konfliktus és az akkori hidegháborús valóság teremtette atomháború veszélye között nem nehéz párhuzamot találni. Újfent az egyéneknek – tudósoknak és gyártulajdonosoknak – köszönhető az emberi faj megmentése a film cselekménye szerint. Amerikai sematizmus – mondjuk ma erre a filmes megoldásra. De ma már ismertek azok a tények, amelyek egy újabb háború kirobbantásának elkerülésére vonatkoznak a hidegháború esztendei alatt. Az atomháború felett higgadtan dönteni tudó politikusok személyes döntései – akár csak a: Pál György filmben – az egyének felelősségérzetéről szólnak a sokaság, vagyis a világ felett, jóval a “disznó öböl”-konfliktus, a kémrepülők lelövetése, a kubai válság, a magyar forradalom, a fokozatosan eszkalálódó indokínai és közel-keleti válságok előtt…
E termékeny évtizedben Pál György egymás után jelenik meg sikereivel. A “Végállomás a Hold”-at a “Világok Háborújá”-nak rémes látomása, majd “Az időgép” követi. Ugyanakkor művészetének kedves és gyengédebb arcát is megismerhetik a nézők. Elismerést vív ki a “Hüvelyk Matyi”, “A Grimm testvérek csodálatos világa” /The Wonderful World of the Brothers Grimm/, és a “Dr Lao 7 arca” /7 Faces of Dr. Lao/ szép és bájos mesevilágának megteremtésével is.
Pál György filmjeit valahogy mindig jól fogadják. A “Világok háborúja”, csakúgy, mint a “Végállomás a Hold” és a “Hüvelyk Matyi” megkapja a legjobb filmtrükkért járó Oscar-díjat.

 

A “Világok háborúja” – 1953.

A “Világok háborúja” H. G. Wells regényének hű filmadaptációja, amely témaválasztásának újszerűsége kellően párosul a megjelenés és az alkalmazott filmes technikák nóvumával. Marslakók életterük megnövelése érdekében kiszemelik a Földet, annak is Kalifornia államát – legalább is a film szerint. Gyönge és elcsépelt, ugyanakkor valós dolog párhuzamot vonni a hitleri világuralom-törekvéssel és a sztálini abszolutizmussal, no meg a jól körvonalazódó hidegháborúval, amely önkéntelenül is eszébe jut a kor nézőinek, túl a rettegés okozó lények garázdálkodásain. A film során aprólékosan lerombolódik szinte egész Los Angeles, és Pál György egy olyan főhőst állít elénk, akinek bátorsága és a tudomány fontossága iránt érzett elhivatottsága ugyanúgy élénken megmaradt emlékezetünkben, mint a visszataszító marslakók képe. Egyébként az 1953-ban ezzel, a “Világok háborúja” című – azóta már klasszikusnak tekintett – filmjével alapozza meg a tudományos-fantasztikus műfajban szerzett elévülhetetlen hírnevét.
Filmtrükkök sora emeli ki a film mondanivalóját, mint például a Mars-lakók harci eszközei, amelyek rézből készülnek, s ettől vöröses árnyalatú a színük, és ez is jelzi marsi eredetüket. Egyébként csaknem mindegyik filmtrükkben az alkalmazott színhasználat a meghatározó, ami az elkészült kész filmnek olyan jellegzetesen “földönkívüli” megjelenést kölcsönöz, mint például a rikító sárga hősugarak, vagy a szivárvány effekt a kobra lüktető nyakán, majd később a többszínű Mars-lakó. Lee Vasque az egyes gépek belsejébe kerülő elektromos berendezéseket készíti a filmhez. A lámpákat és motorokat és a díszlet szerkezetébe rejtett áramgenerátorok tekervényes vezetékek kötik össze, és ezek biztosítják a felvételek idején az áramellátást a nagyszerű effektekhez. Minden egyes filmen megjelenő harci járműhöz tizenöt hajszálvékony zongorahúrt erősítenek, melyeket a mennyezeten futó síneken lévő berendezéshez kapcsolnak. Ezeken keresztül kapják az áramot működés közben a berendezések. Készül a felvételekhez olyan mobil kábelről érkező energiájú berendezés is, amelyet pozícióról pozícióra áthelyeznek, mindig más szögből mutatva az illető szerkezetet, és mindig más helyről kapva az elektromos tápellátást. Máskor meg alkalmazzák Wallace Kelly, a nagyszerű trükkfilmes nagy sebességű kameráival forgatott jeleneteit, lelassítva az egyébként pillanatok alatt lezajló eseményeket – és ezzel érnek el szokatlan hatást. Mindezt több mint ötven évvel a filmes computer-technológia előtt.

Az időgép

Az elkészült “Világok háborúja” annyira tetszik a H. G. Wells örökösöknek, hogy felajánlják Pál Györgynek Wells egy másik tudományos fantasztikus műve megfilmesítésének lehetőségét, és ő – régóta dédelgetett tervét beteljesítendő – “Az időgép”-et választja.
“Az időgép”-et 1960-ban forgatja, és H.G. Wells mondanivalóját felerősítve azt láttatja Pál György, hogy az emberi hit, az egyes emberek ereje, a szellemi tudás ereje, az érzelmek még az idők végezetekor, egy irracionális korban, teljesen esélytelenül is győzedelmeskedhetnek. A film sikere – a jó hollywoodi szokás szerint – a folyatatás, egy második rész elkészültének terve fogalmazódik meg benne. Joe Morhaimmel a társszerzője “Az időgép II.” című regénynek, H. G. Wells klasszikus műve folytatásának, de filmként sohasem készül el, bár részleteket forgatnak belőle, az MGM nem ad több pénzt rá, bár Pál György háromszor is módosítja a forgatókönyvet. Regényként viszont nagy siker. Ugyanakkor a regény kapcsán a további megfilmesítéstől elállnak, mert időközben Nicholas Meyer “Time After Time” című filmét forgatják a Warner Brodhersnél (WB, 1979.)
Pál György viszont javíthatatlan optimista, ugyanakkor realista is… Különösen, ha filmezésről van szó. “Olyan vagyok, mint egy bulldog – mondja. – Soha nem adom fel, nem eresztem el, tudja?” Pál ugyanakkor 17 évig kitart “Az időgép” folytatása mellett! Az eredeti filmet 1960-ban mutatják be. “Több ok miatt került ilyen sok évbe a következő rész elkészítése – mondja tárgyilagosan. – Eredetileg nem fogadták nagyon jól az elképzelést. Tovább kellett fejlesztenünk. Az eredeti annyira sikeres volt, hogy furcsának tűnik, ha valaki azonnal a folytatásra gondol. Pedig ez ebben az üzlet, nem? Sosem veszik észre, hogy milyen sok ember igényli az ilyen filmeket. Pedig ott az előkészített közönség. Úgy tűnik, sosem értik ezt meg. Tudja, azt sem értem, hogyan született a Csillagok háborúja. Annyira nehéz egy ilyen filmet elkezdeni.”

 

A sikerek mellett a kudarcok…

Ha áttekintjük Pál György életművét, egyfajta sikertörténet, egy pozitív és töretlen karrier históriáját látjuk, de beszélnünk kell a másik oldalról, a kudarcok és sikertelenségek oldaláról is, a teljes és hiteles kép miatt. Hiszen az ötvenes évek közepétől fogva számos, többnyire saját pénzét és idejét felemésztő, ámde befejezetlen, el nem készült filmjeinek csonkjai maradtak a filmdobozok sötétjében, azokat soha sehol be nem mutatták. Egyfajta feneketlen kút, és a belehajigált ezer és ezer dollárosok víziójának szörnyű realizmusával, megrázó valóságával az alábbi lista nyomán szörnyülködhetünk némiképp.

El nem készült filmjeinek listája a következő:

After Worlds Collide /A világok ütközése után/ (Paramount, 1955.) – a When Worlds Collide /Amikor a világok ütköznek/ folytatása – a Conquest of Space /Az űr meghódítása/ csekély bevételei miatt nem készült el;
Logan’s Run /Logan futása/ (MGM, 1968.) – a The Power /A hatalom?/ csekély bevételei miatt nem készült el, később ugyan Saul David forgatta 1976-ban;
Az H. G. Wells tudományos-fantasztikus regényén alapuló When the Sleepers Wake /Mikor az alvók felébrednek?/ (MGM, 1972.) – nem mutatják be, mivel Woody Allen Sleeper című komédiaváltozatát éppen akkor gyártják;
Doc Savage II /Doc Savage: A bronzember 2. (WB, 1976.) – a Doc Savage csekély bevételei miatt nem készül el;
The Time Traveller (1977-78), melyet Time Machine II-ként is ismernek, és a H. G. Wells művéből készül The Time Machine (MGM, 1960.) folytatása – nem készül el, mivel az MGM visszautasítja Pál György három forgatókönyvét, és közben Nicholas Meyer Time After Time (WB, 1979.) című filmjét már forgatják;
The Wonderful Wizard Of Oz /Óz, a csodálatos varázsló/ (MGM-Cinerama, 1979.), az MGM The Wizard Of Oz /Óz, a nagy varázsló/ (1939.) című filmjének folytatása – nem készül el, mivel az MGM nem köt újabb megállapodást a Cineramával, hogy ez a film, mint egy több millió dolláros Cinerama- (70 mm-es Super Panavision) film készüljön el, és különben sincs jóváhagyott forgatókönyv
The Voyage Of The Berg (IPA-Filmways, 1979-80) több hónapos forgatás után befejezetlen maradt Pál Gyögy 1980. májusi halála miatt;
The Disappearance (WB, 1980.) 1980 elején forgatási előkészületek alatt áll…

Halála

Mint láthatjuk, a hetvenes években több filmen dolgozik, melyekből végül is egyet mutatnak be. A Paramountnál Pál György és Gene Roddenberry irodái egymással szemben vannak, és Gene sokszor kap tanácsot Páltól, amikor a “Star Trek” sorozatát készíti.
1980-ban a “The Voyage of Berg” /Berg tengeri utazása/ forgatása közben hunyt el, szívroham végzett vele. Így az API Filmwaysnek készülő film befejezetlen marad. A befejezés tehát nem látható, és talán igazából nincs is vége ennek a láncolatnak. Pál György munkásságának hullámai megállíthatatlanul fognak tovaterjedni. Többségünk soha nem fogja igazán megtudni, miként is lett szebbé világunk emiatt az egyetlen magyar ember miatt. A kreatív emberek, sajnálatos módon, csak ritkán érzékelik, hogy mennyi hullámot keltettek, és soha nem láthatják, milyen sokféle módon van hatással munkájuk más emberekre, és azokat hogyan ösztönzik olyan eredmények elérésére, amik máskülönben soha nem jönnének létre.

 

Pál György utóélete

Pál György halála után, emlékére, 1980-ban előadás-sorozatot indítanak. Az első előadó 1980. február 19-én régi barátja, a neves sci-fi-író, Ray Bradbury. Az előadások róla szólnak, az Amerikai Filmakadémia támogatásával. 1950-ben, a “Végállomás a Hold” című filmje legjobb filmtrükkért kapott Oscar-díját az örökösök Pál György cégének, a George Pal Productions-nak adományozzák.
Pál alapvető befolyást gyakorol munkásságával elsősorban a filmiparra, és az alkotók későbbi generációjának elképzeléseit alapozza meg. Méltatásakor a megszólalók elmondják, hogy ha Pál György nem élt volna – ha nem tette volna, amit tett -, ha nem mutatta volna be az univerzumról alkotott vízióját, akkor sok más csodálatos dolog sem jöhetett volna létre. “Úgy nőttünk fel, hogy Pál György filmjeit néztük, szerettük is őket, mert bármekkora költségvetéssel is készültek, nem kis filmek voltak. Nagyok voltak! Óriásiak.”
Halála után kollégái, egykori munkatársai elkészítik a “Pál György fantasy-film világa” /The Fantasy Film Worlds Of George Pal/ című filmet. A film átfogóan és mélyrehatóan ábrázolja egy olyan érzékeny művész portréját, akinek a kreativitása és a tehetsége soha nem feledtette humanitását. A “Képzeletvilágok”-kal /Fantasy Worlds/ szeretetteljesen tisztelegnek Hollywood egyik nagy filmkészítő mestere előtt.
Köszönjük, Pál György, hogy kreativitásod kövét világunk vizébe dobtad.

 

Az összeállítást írta és szerkesztette:  Takács István
Vonatkozó fordítások:  Horváth Boldizsár
Korrektor:  Dévényi Ildikó
www.szineszkonyvtar.hu

About the author

Related Posts

Leave a reply

Clean
Last scanned on:
2013-04-17 09:53:23