Elhunyt Breznay József festőművész

07 márc, 2012

Breznay József 1916. szeptember 20-án született. A művészt 2012. február 18-án, szombaton, Budapesten érte a halál. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán Karlovszky Bertalan és Szőnyi István növendékeként tanulta a festészetet.

Tíz év alatt: 1937-1947 között három alkalommal kapott római ösztöndíjat, majd elnyerte a főiskola aranyérmét is. 1939-től folyamatosan állított ki Magyarországon és külföldön egyaránt. 1957 óta a párizsi „Salon des Independants” tagja is volt, de számtalan tanulmányúton járt külföldön: Ausztriában, Svájcban és Olaszországban. Magyarországon is aktívan részt vett, Tokajban és a miskolci művésztelepeken.

Elsősorban a tájképeivel hívta fel magára a figyelmet, az 1940-es években. Ugyanebben az időszakban több falkép-pályázatokon is aktívan részt vett. Az 1950-es évek elején realista, a kor ideológiájának megfelelő műveket alkotott. 1957 – ben művészetében változás következett be. Különböző technikájú, expresszív, szimbolikus tartalmú, szürrealista irányvonalat is érintő, de ugyanakkor mégis realista műveket alkotott. Alkotásaira az ember és a táj egységének keresése volt jellemző.

Munkássága elismeréseként számos kiállításon aranyérmet és bronzérmet nyert. A Munkácsy Mihály-díjat 1953-ban kapta meg, majd, 1958-ban Csók István-emlékérmet kapott. 2010-ben elnyerte a Magyar Festészet Napja Alapítvány életműdíját.

Pályakezdése során sok tragédia érte. Római tartózkodása alatt kapta a hírt, hogy meghalt édesanyja. Ugyanekkor a háborúban meghalt a testvére és az első felesége. A háború befejezését követően, nemsokára második feleségét is elveszítette 1952-ben. Közben folyamatosan születtek alkotásai, még a háború alatt sem tétlenkedett. A háború után számos festményén  a romos Budapestet jeleníti meg. Az Olaszországban festett képeit a Fókusz Galériában egy közös tárlaton sikerült kiállítania. 1954-ben újra házasságot köt Gánóczy Máriával, aki hét gyermekkel ajándékozza meg. Breznay festészete egy újirányzatot és fordulatot vesz. Munkáiban megjelenik a család és az összetartozás fontossága.  1957 után festészeti stílusa megváltozik. Az 1956-os forradalom utáni kérvényt ír, hogy útlevelet kaphasson, majd amikor megkapja, Párizsba utazik. Vele tart Scholz Erik, Iván Szilárd és Szentgyörgyi Kornél is. Párizsban kiállítási lehetőséget kap a Barbizon Galériában.

Még abban az időben a magyarországi festő szakosztály titkárát nem nyílt, hanem titkos szavazással választották. Breznay Józsefet egyöntetű szavazással választották meg titkárnak. Breznay visszautasította a párttagságot, ezért volt sok pártolója, de sok ellenzője is. Az ő személyes harcai révén vették be a festő szakosztályba Kassák Lajost is, és még több neves alkotót.

Az ideológiáktól áthatott magyarországi művészeti közélet miatt Breznay érdeklődése mindinkább külföld felé fordult, és egészen haláláig aktív kapcsolatot tartott fenn Olaszország és Németország galériásaival illetve megrendelőivel. A ’70-es évek festői korszakát Aszalós Endre művészettörténész poétikus realizmusnak nevezte. Olaszországban úgy tekintettek rá, mint a magyar posztimpresszionizmus egyik képviselőjét. Németországban, mint kiváló portréfestő vált ismertté. Temetése 2012. március 2-án volt a Farkasréti temető Makovecz ravatalozójában. Breznay Józsefet a Fővárosi Önkormányzat saját halottjává nyilvánította.

Tamás István

About the author

Related Posts

Leave a reply

Clean
Last scanned on:
2013-04-17 09:53:23