A 450 filmből csak egy lett

24 jan, 2012

Határterületen mozgó kísérleti filmként jellemzi a 43. Magyar Filmszemlén látható új munkáját Pálfi György; a rendező Final Cut – Hölgyeim és Uraim című 80 perces moziját, amely csaknem félezer filmtörténeti klasszikusból áll össze, oktatóanyagként is használni fogja.

“Három évig csináltuk a filmet, de az alapötlet még régebbi. Még 1995-ben pályázatot hirdettek annak kapcsán, hogy a mozi abban az évben ünnepelte 100. születésnapját. Terveztem, hogy készítek egy filmet, amelyet a száz év műveiből vágtunk volna össze, úgy, hogy az kiadjon egy történetet” – idézte fel a rendező az MTI-nek.
Több mint másfél évtizeddel ezelőtt az akkori technika, a lehetőségek még nehézzé tették volna egy ilyen ötlet megvalósítását, ma már azonban ennek jóval kevesebb a technikai akadálya. Pálfi Györgyöt az sem tántorította el törekvéseitől, hogy – mint fogalmazott – “a magyar filmgyártást három éve leállították, és játékfilmre nem lehetett pénzt kapni”.
A 37 éves rendező, aki a Hukkléval 2002-ben a legjobb első filmesnek járó díjat kapta a Magyar Filmszemlén, négy évvel később a Taxidermiával pedig a fődíjat, korábbi fesztiválsikereinek köszönhetően az azóta megszűnt Magyar Mozgókép Közalapítványtól (MMKA) kapott normatív támogatást következő filmjére, ebből “szakított ki” egy kisebb összeget kísérletének megvalósítására, illetve a T.T. Filmműhellyel közösen sikeresen pályázott egy játékfilmre a Nemzeti Kulturális Alapnál. A Final Cut – Hölgyeim és Uraim mindössze 20 millió forintból készült.
“A munka azzal indult, hogy megnéztem a legnagyobb artfilmes DVD-forgalmazó tékájának kínálatát, és a talált listát leszűkítettem ötszáz filmre” – mesélte.
Férfi és nő találkozása, viszonya, csatája végigvonul a filmtörténeten, ez lett a kiindulópont. Azonban kérdéses volt, hogy a sok film különböző szereplői eltérő beállításokban, képformátumban és színben egymás után következve össze tudnak-e állni egy közös történetté.
Az ötszáz bedigitalizált filmből fogtak százat-százhúszat, majd Pálfi kiadta a feladatot hat vágóasszisztensnek, hogy ezeket szedjék szét snittekre, olyanokra, amelyeken csak férfi, csak nő, illetve férfi és nő együtt látszik. A kiválogatott snitteket különböző cselekvések szerint csoportosították: férfi leül, kinyitja az ajtót, becsukja az ajtót, belép az ajtón, kilép rajta, kinéz az ablakon, fut, sétál, étkezik, cigarettára gyújt, fizet stb. – és ugyanezeket megkeresték a női szereplőkkel, és persze megnézték a közös cselekvéseket is – ezek közé tartoztak a csókolózások, a szeretkezések is.
“Így alakult ki egy összefüggő sztori, amelyben a sok-sok színész és színésznő által megjelenített vacsorajelenet például folyamatos történéssé tudott válni. Kiderült, hogy ha jól bánunk a snittekkel, akkor a néző elfogadja, ha egy ember több emberből van összerakva. Viszont azt tapasztaltuk, hogy a nappal és az éjszaka, azaz a napszakok váltakozása képről képre nehezen megy át a néző agyában, és az sem mindegy, milyen korkülönbség van az egymás után következő nők vagy férfiak között” – magyarázta a rendező.
Robert De Niro például az 1980-ban készült Dühöngő bikától az 1995-ös Casinóig számos szerepében, különböző korában látható a Hölgyeim és Uraimban.
“Főszereplőkről viszont nem érdemes beszélni, mert próbáltam igazságos lenni a filmtörténethez, hogy a Lumiére-fivérek 1895-ös munkájától, A vonat érkezésétől egészen James Cameron 2009-es Avatarjáig feltűnjenek filmrészletek, legyen benne Chaplin, Jack Nicholson, minden számottevő ország filmgyártásából valami, de egyetlen rendező se legyen felülreprezentálva. A magyarok közül Jávor Pál szerepel elég sokat, de van snitt Antal Nimród 2003-as Kontrolljából is. A közel ötszáz filmből hatvan magyar, az arány persze azért ilyen magas, mert ez is magyar film” – mondta Pálfi György.
Filmenként egy és öt snitt között változik a felhasznált anyagok száma. Valamennyi – összesen 1400 – snittben az eredeti hangjukon beszélnek a szereplők, van benne olasz, francia, német és hindi, valamint egy olyan telefonbeszélgetés is, amelynek során a szereplők nyolc nyelven beszélnek egymással. A megértést a feliratozás segíti.
A jogdíjakra vonatkozó kérdésre a rendező úgy vélekedett, 450 filmet majdnem lehetetlen ilyen szempontból megvizsgálni. “Nemcsak anyagi vonzata miatt, hanem mert több száz stúdióval, rendezővel és rengeteg színésszel kellene megegyezni. Kétségtelenül jogfeszítő ez a vállalkozás, de a film nem rosszindulatú, sőt, a mozi elmúlt csaknem 120 évének dicsőségét hirdeti. Megpróbáltam nyersanyagként tekinteni a filmekre és egy kísérletet megvalósítani. Megkérdeztünk azért jogászokat is, és többen azt mondták, ez a fajta felhasználás beleférhet az idézés kategóriájába, amit forrásmegjelöléssel lehet csinálni” – magyarázta Pálfi György.
Hozzátette: mivel egyelőre nincs jogi megoldás, pénzt sem kérnek a filmért, hiszen azonnal támadhatóvá válnának. Így a Final Cut – Hölgyeim és Uraim forgalmazása sem lesz egyszerű sem moziban, sem a televíziókban.
Ingyenes lesz a filmszemlés vetítés is, csak regisztrációs jegyet kell rá váltani február 2. és 5. között. “A mozi jogi státusa egyelőre oktatási film, a Színház- és Filmművészeti Egyetem szenátusa befogadta, taníthatom egy kurzuson, hiszen a film a vágás- és montázselméletet, a dramaturgiát, a történetkezelést gyakorlati szinten mutatja be” – fejtette ki Pálfi György.
Elmondta, hogy a Magyar Nemzeti Filmalapnál már pályázik egy új játékfilmre, amely Arany János Toldi-trilógiájának adaptációja. “Kardozós, páncélos, szerelmes, szép kiállítású filmet tervezünk”.-MTI-

About the author

Related Posts

Leave a reply

Clean
Last scanned on:
2013-04-17 09:53:23