Koncert az elhagyott tehénistállóban

15 nov, 2011

Ribli Ilona csellóművész tíz évvel ezelőtt döntött úgy, hogy a koncerttermekben egyáltalán nem bővelkedő, ám rendkívül csendes, nyugalmas, Fejér megye északkeleti csücskében fekvő Nagyegyházát választja lakhelyéül. A mintegy kétszáz lakosú települést ennyi idő alatt is az ország egyik komolyzenei központjává tette, amelyhez egy korábban tehénistállóként szolgáló épület biztosít helyszínt.

- Miért éppen Nagyegyháza? – tettem fel a kérdést a művésznőnek.
- Komlón születtem, majd Baján és Budapesten éltünk, és mindig azt gondoltam, hogy vidéken sokkal erősebb az összetartozás és a közösségi élet. Ezzel szemben amikor tíz évvel ezelőtt ideköltöztünk, szinte semmi ilyesmit nem tapasztaltunk. Persze, oka van ennek, hiszen sok a frissen betelepült, talán 4-5 család számít őslakosnak, így aztán nem ismerték egymást az emberek. Természetesen nem nyugodtam bele ebbe, ezért évekkel ezelőtt elkezdtem a helyi kocsmában koncerteket szervezni, és a fogadtatás nagyon pozitív volt. Azonban a tulajdonos bezárta a kocsmát, így tovább kellett lépnem. Ekkor fedeztük fel ezt az elhagyott istállót.


- Miként lett az istállóból Hangistálló?
- Tíz éven keresztül jártam Németországba egy ottani kamarazenekarba szólócsellistaként, ahol a hagyományos koncerttermeken kívül sokat játszottunk szépen felújított pajtákban, színházzá alakított gyárépületekben. Amikor megláttam a több mint 100 éves és 500 négyzetméter alapterületű épületet, ezek az élmények jutottak eszembe, és férjemmel, Kolozsvári Mihállyal együtt rögtön megkerestük a tulajdonost. A Bicskei Mezőgazdasági Zrt. igazgatója, Hegedűs Imre először elkerekedett szemekkel nézett ránk, mert meg sem fordult a fejében hasonló. Viszont rendkívül nyitott és segítőkész ember, azonnal érdekelni kezdte az elképzelés, és elkezdtük együtt kialakítani a koncerttermet. Hárman közösen megalapítottuk a Hangistálló Kulturális Nonprofit Közhasznú Kft.-t, és elindultunk. 2008. karácsonyán rendeztük az első koncertet a volt tehénistállóban.
- Hányadik koncertnél tartanak jelenleg?
- Egészen pontosan huszonnyolc koncert alkalmával csendültek fel dallamok a Hangistállóban, ami jelentősnek mondható. Havonta átlagosan egy hangversenyt rendezünk, főleg magyar előadókkal, de megfordultak már külföldi zenekarok is nálunk. És egy magyar zenetörténeti kuriózumnak is otthont adott a koncertterem: a Tátrai Vilmos kamarazenekar megalapítására és bemutatkozó koncertjére került itt sor. A kamarazenekar egyébként a Danubius vonósnégyesre épül, illetve köré szerveződött.


- Milyen a fogadtatás a közönség és a művészek körében?
- Csak kedvező visszajelzéseket kaptunk. Jó és követendő példaként említi szinte mindenki, hogy ne csak Budapesten legyenek komolyzenei koncertek, hanem a kis településekre is vigyük le az igényes muzsikát. A szerényebb körülmények és a szolidabb árak mellett otthonosabb, bensőségesebb a hangulat. Elég csak egy példát mondanom: az épület mellett általunk felépített búbos kemencében készült ételeket a koncertek szünetében a hallgatóság és a zenészek közösen fogyasztják el, miközben lehetőség nyílik beszélgetésre, ismerkedésre. Így egyfajta közönségtalálkozó is egy-egy ilyen alkalom.
- Épül a helyi közösség is?
- Olyannyira, hogy ma már a Nagyegyházai Baráti Kör is megalakult, amely célul tűzte ki különféle szabadidős programok megrendezését a falu lakóinak. Ennek is aktív tagjai vagyunk, a Hangistálló pedig fontos közösségi térként szolgál mindehhez.
- Olyan közösségi tér ez, amely hamarosan új “köntöst” kap…
- Való igaz, a napokban elkezdődik az épület teljes külső felújítása, amelyre az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program, az ÚMVP III. tengely keretében, a VölgyVidék Leader Közösség falumegújítási pályázatán nyertünk 30 millió forintot. Ennek keretében lecseréljük a teljes tetőszerkezetet, új külső nyílászárókat építünk be, elvégezzük a külső vakolást és a hőszigetelést. A környezet is megszépül, hiszen térkövezés és kerítésépítés is szerepel benne. Fontos megjegyeznem, hogy az épület falusias jellegét nem kívánjuk megváltoztatni. A várható befejezési határidő 2012 ősze.

- Milyen megvalósításra váró elképzelései vannak még?

- Elképzeléseimet két részre bontanám: az épületet érintő és a szakmai tervekre. A megvalósítandó beruházás sikeres befejezésén túl további pályázatokon is indulni szeretnénk. Hosszú távon az épület belsejét is komfortosabbá kívánjuk tenni, a fűtési rendszer és a vizesblokkok kialakítása a legégetőbb kérdés. A tetőtér hasznosításán is gondolkodunk, hogy egy másik elképzeléshez igazodva lakószobáink és próbahelyiségeink legyenek. Ugyanis több kolléga – Baráti Kristóf világhírű hegedűművész, Velencei Tamás, a Berlini Filharmonikusok szólótrombitása, Prunyi Ilona zongoraművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem professzora, Kiss Gy. László klarinét-, tárogató- és szaxofonművész, a Danubius vonósnégyes tagjai – javaslatára és várható aktív közreműködésére alapozva nyaranta zenei kurzusokat szerveznénk Nagyegyházán. A tanárokat, illetve a zeneakadémiai hallgatókat lehetne itt elszállásolni. Persze, ez önmagában nem lenne elég, de a faluban sok hétvégi ház és nyaraló áll szinte egész évben üresen, tehát egy kicsit a falusi turizmust is fellendíthetnénk. Ez az egyik szakmai programpont, amelyet továbbiak is követnek remélhetőleg.

A komolyzenei koncertek mint fő pillér mindenképpen megmaradnak. Szeretnénk nyitni az igényes népzene felé, amely talán kicsit közelebb áll a mindennapi emberekhez. Ezzel próbáljuk meg becsalogatni őket a Hangistállóba, utána már könnyebb lesz egy-egy komolyzenei előadásra a termet velük megtölteni. Tavasszal indítjuk el a Népek zenéje elnevezésű programsorozatot, amelynek keretében 10-12 ország népzenéjét mutatjuk be. Az első előadásban afrikai zene és tánc lesz. Utóbbit fontosnak tartom, mert a néptánc a zenével kiegészülve kiválóan bemutatja az adott ország kultúráját. A harmadik pillér az igényes amatőr kórusok összefogása kórustalálkozók keretében, a negyedik a helyi és a környékbeli kézművesek felkarolása vásárok és kiállítások megrendezése. Az ötödik pedig a színház. Már fel is vettem a kapcsolatot Rátóti Zoltánnal, a kaposvári Csiky Gergely Színház igazgatójával, aki örömmel vállalta azt, hogy a társulattal egy prózai és egy zenés előadást elhoznak Nagyegyházára.

Ribli Ilona kilencévesen kezdett csellózni. A pécsi művészeti gimnázium elvégzése után a Budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémián diplomázott 1980-ban. Tanárai: Banda Ede, Tátrai Vilmos, Rados Ferenc, Kurtág György, Mihály András, Devics Sándor. 1983-ban megalapította a Danubius vonósnégyest. Az együttessel számos nemzetközi kamarazenei és vonósnégyes versenyen vettek részt.
A Magyar Virtuózok kamarazenekar alapító tagja 1985-ben, Kammerphilharmonie Amadé kamarazenekar szólócsellistája 1995-től 2005-ig. 2008-ban megalapítja a Tátrai Vilmos kamarazenekart és a Hangistálló kulturális központot, amelynek művészeti vezetője. (MTI)

About the author

Related Posts

Leave a reply

Clean
Last scanned on:
2013-04-17 09:53:23